Készülünk a Karácsonyra

Ehhez a szép díszhez nem kell más, mint egy hungarocell golyó, soook-soook gombostű és flitter, valamint még ennél is több idő és türelem. A gombostűvel rögzítjük a flittereket a labdácskára.

Csillogó dísze lesz a fának.

Ősz

A leghangulatosabb évszak. És a legszínesebb is. Na meg a legesősebb, de bentről nézve az is gyönyörű.
Olvasás, séta, avarillat, sütés-főzés, filmezés, kreatívkodás + egy doromboló macska. Idilli. A valóság gyakran jóval szürkébb, és a macska is inkább harap, karmol, mintsem hogy dorombolna, de azért adódik pár harmonikus pillanat, amikor a fentebb felsoroltak közül legalább kettő megvan.

Pótlás

Szánom-bánom bűnömet, nagyon régen írtam ide. Most következzen egy fotó-válogatás, az elmúlt időszak sütéseiből!
Pár recept részletesebb kifejtése várható.

Ez nem az összes, most ennyit találtam. Mind isteniek voltak.

Összeöntős

Réges-régen Húsvétra kaptam a nagyszüleimtől egy muffin sütőt és egy muffin receptes könyvet. Talán ez adta a löketet a sütéshez. Eleinte kiválasztottam a receptet, összeírtam a hozzávalókat egy kis bevásárlólistára, majd elmentem, és beszereztem mindent, ami kellett. Most már ez másképp van. Megnézem, hogy mi van otthon, a könyvet már nem is igen használom. Az agyamban kétféleképpen csoportosítom a hozzávalókat: száraz és nedves összetevőkre. Ha mind a kettőből van otthon valami, nincs akadálya a tepsis sütiknek, muffinoknak. Pluszban elgondolkodom még az ízesítésen: gyümölcs, csoki, marcipán, aromák, fahéj stb.
Tehát ami kell, vagyis amiből én szoktam az összeöntős sütiket csinálni: tojás, natúr joghurt/ tejföl, kis olaj (elhagyható, nálam beidegződés), liszt +sütőpor. Ez az alap. Bele lehet önteni/nyomogatni/szórni az egyéb finomságokat. Ha az ember sok ilyesféle sütit csinált, tudja, milyen állagúnak kell lennie a tésztának. Képzeljük el, hogy a tésztánkat bele tudjuk-e kanalazni a muffin formába, el tudjuk-e oszlatni a tepsiben. Ugyanakkor természetesen nem lehet túl híg sem. Ha ezeket az apró kis csínyeket tudjuk, mindig varázsolhatunk friss sütit az asztalra, maximum 1-2 hozzávaló beszerzésével.
Az elmúlt napokban két ilyen összeöntős sütit csináltam, illetve 3-at, mert az egyiket kétszer készítettem el, az egyik alkalommal, amikor a nagyszülők jöttek vendégségbe.

Még egy tipp az összeöntős sütikhez: 15 percig ne nyissuk rájuk a sütőt, mert összeesnek. Ha ezt az egy alapszabályt betartjuk, sínen vagyunk, biztosak lehetünk benne, hogy sikerülni fog a sütink.

Összeöntős muffin, jelen esetben az ízesítés apróra vágott étcsoki volt, és a közepébe helyezett marcipán. (A képen látott muffinok tetejére még egy kanál tészta került.) Jól sikerült, a marcipán középen maradt, nem süllyedt le.

És kész is.

Összeöntős barackos süti- a képen is látszik, hogy még a barackot sem pucoltam meg, de nem is kell, a héj teljesen puha lesz. Piteformában készült, ez olyanná teszi, mintha valami összetettebb, "elegánsabb" süti lenne, mint amilyen valójában. Cukorral meghintettem a tetejét.

Villával teszteltem, hogy kész van-e.

Mégis fűtsünk be egy kicsit

De ha már befűtünk, akkor valami olyasmivel tegyük, ami miatt megéri meghozni ezt az áldozatot. A sajtos pogácsa tökéletes választás. A nagypapám névnapjára készült.
 A recept, ami alapján elkészítettem:
http://www.nosalty.hu/recept/sajtos-pogacsa-ahogy-anyukam-csinalja

Természetesen a cím keltette fel a figyelmemet. Hiszen itt családi receptről van szó, azok pedig csak jók lehetnek. Nem is csalódtam: tökéletesen vannak kimérve a hozzávalók. Nekem általában több lisztre van szükségem a kinyújtós sütikhez, de itt egy grammal sem kellett több. A só mennyisége is tökéletes- sütöttem én már olyan pogácsát, aminek olyan íze volt, mint a sóliszt gyurmának.
Nem sajnáltam a reszelt sajtot a tetejéről.

Ez fél adag, a fotó készültekor a másik fele éppen sült.









Cili cicát (más néven: Bocika, más néven: Cecília, más néven: Cilumilu, más néven: stb) még idejében sikerült megállítani. Mondhatnám, hogy jó az ízlése, de a szomorú igazság az, hogy Cilike egészen egyszerűen nem válogatós, ráadásul most diétára van kényszerítve.

U-SU-ISU-MISU-AMISU-RAMISU-IRAMISU-TIRAMISU

Nagy öröm, hogy eljött a várva-várt vakáció, még nagyobb öröm, hogy sikeresen túl vagyok a vizsgáimon és a 4. félévemen. Koncentrálhatok a fontos dolgokra, mint például: láblógatás, olvasgatás, sütés stb :)
A nagy melegben viszont kevésbé van kedvem a forró sütő mellett ácsorogni - vagy ha nekem még lenne is kedvem, az amúgy is meleg lakást nem a legjobb ötlet tovább melegíteni. Így aztán előtérbe kerülnek a sütés nélküli sütik. Bár ma nincs rekkenő hőség, most is sütés nélküli desszertet készítettem, apa névnapja okán. Tiramisut. A krém kevergetése közben megint rá kellett döbbennem, hogy kevés lágyabb és finomabb desszert-alapanyagot tudok elképzelni a mascarpone-nál...A tiramisut pikk-pakk össze lehet állítani, sok mély tál kell hozzá - külön a tojásfehérjének és -sárgájának, tejszínnek. És a habverőt is szépen tisztogatni kell közben. A tejszín általában egy lutri, nem árt elmormolni egy-két imát, mielőtt hozzálátnánk a felveréséhez. A babapiskóta mennyisége az, ami nekem mindig nagyságrendekkel nagyobb lesz, mint a receptben ajánlott. A recept a Nélkülözhetetlen desszertek című csodaszép könyvből való, ami mellesleg nemrégiben jócskán le volt értékelve a Libriben.

 A kávéba, amibe a babapiskótákat mártogattam, némi konyak-aroma is került. A tetejét keserű "cicakakaóval" szórtam meg, ez a hűtőben szépen be fog sötétedni, valószínűleg meg is repedezik, ahogyan átnedvesedik a krémtől.
Remélem finom lett, majd este megtudjuk :)


U.i.: finom lett, főleg másnapra, hogy egy divatos kifejezéssel éljek: "összeértek az ízek". És a babapiskóta is jól megpuhult.

Pénteki pite

A pénteki pite pénteken elfogyott (meg kellett kóstolnunk, hogy hogyan sikerült, mégsem lehet a szombaton érkező vendégek elé rosszat kitenni!), így szombaton újrasütésre került sor. A szombati szerintem sokkal jobban sikerült, a tésztából nagyobbat ráhagytam a piteforma oldalára, hiszen a sütés előtti hűtés ellenére is azért jelentősen zsugorodik a tészta. Ráadásul a szombatinak már a szélét is kockásan díszítettem (bevagdostam a szélét, és minden 2-at behajtottam, a forma belseje felé).
Mindenesetre ezek a pénteki, tökéletlenebb, de hasonlóan finom változatról készült képek. Az első képen látszik, hogy a tészta már megsült, amikor az almát el kellett rendezni rajta. (ki is kellet hűlnie a tésztának!) A 2. képen kész az egész pite, megsült rajta a tejszínes-cukros, tojásos öntet is.

Ennél praktikusabb dolgot pedig jelenleg el sem tudok képzelni, mint ez a kerámia pitesúly, a rizzsel való szórakozás után...Pitekészítőknek kötelezően ajánlott darab!

Citromos süti

Pontosabban: görög citromos süti.
A recept a Nők lapjában sütő-főző Bereznay Tamás Süteményeskönyvéből való. Rendkívül egyszerű elkészíteni, és nagyon-nagyon finom. A tésztája joghurtos, ami már önmagában elég is lenne a boldogsághoz, mindez azonban búzadarával és citrommal kiegészítve- mennyei.
Lássuk azt a receptet!
Hozzávalók:

• 1 citrom reszelt héja
• 3 egész tojás
• 3 dl joghurt
• 40 dkg cukor
• 2 kk sütőpor (én általában többet használok)
• 12 dkg búzadara
• 20 dkg liszt
• csipet só

A sziruphoz (bizony, az is van ám!)

• 1 dl víz
• 15 dkg cukor
• 3 citrom (leve és héja)

Egy tálban összekeverjük a 3 tojást a joghurttal, valamint a citromhéjjal. A másik tálban összekeverjük a sütőporral elkevert lisztet a búzadarával, cukorral és a csipet sóval.
Összedolgozzuk a két tál tartalmát, majd kikent tepsibe töltjük a tésztát. A tepsi méretét a tészta mennyisége alapján meg tudjuk határozni- nem kell, hogy vastagon legyen benne a tészta, hiszen a sütőportól úgyis szépen feljön majd. Előmelegített sütőben kb. 180 fokon, 50 percig sütjük. Kész a süti, ha a teteje szép barna, és átment a szurkálós teszten.
A szirup hozzávalóit összefőzzük, nem túl erős lángon, picit gyöngyözve, majd a megsült süti tetejét még azon melegében villával megszurkáljuk, és nyakon öntjük a sziruppal.
A tepsiben hagyjuk kihűlni. Ízlés szerinti formára vágjuk.
Én ma anyák napja alkalmából készítettem el, így azt gondoltam, hogy szebb lesz, ha pogácsaszaggatóval köröket vágok ki belőle. Nekem nagyon tetszik a végeredmény, a többieknek meg nagyon ízlik. Hozzá kell tennem azonban, hogy a pogácsaszaggatóval történő felvágás miatt sok a maradék tészta a tepsiben, de rá se rántsunk, a szabálytalan külalak senkit sem tart vissza az elfogyasztásuktól ;)

Végezetül egy címében stílusos zene hétvégi lazuláshoz, sütögetéshez:

A Húsvét projekt

Alapvetően minden ünnepet nagyon szeretek, de nyugodtan kijelenthetem, hogy a Húsvét a szívem csücske. Nem tudom pontosan, hogy mi ennek az oka, de biztosan közrejátszik az is, hogy az idő egyre szebb, tavasziasabb (már amikor nem esik- de az eső is általában finom, meleg).
Előkerestem az apától begyűjtött régi, húsvéti képeslapokat, kiraktam őket a mágnestáblára. Valamint tojásokat és mindenféle húsvéti díszt is elrendezgettem a szobámban. Jó ez a készülődés, az ember közben rá tud hangolódni az ünnepre.
Mi az a család vagyunk, aki a névnapoktól kezdve, a Mikuláson át, a Húsvétig mindent megünnepel. Ez egy nagyon aranyos dolog, kifejezetten szeretem (kivéve: zh hetek, vizsgaidőszakok közepette). Húsvétkor jellemzően csokit ajándékozunk, illetve bejönnek a papírírószer termékek is és az elengedhetetlen fürdő-csodák.
Idén a Tchibo üzletek polcain megjelent egy szilikon nyalókakészítő forma. Azonnal le kellett rá csapnom, lelki szemeim előtt láttam, hogy a húsvéti ajándék-apróság problémája ezennel meg is oldódott. A nyalókakészítő-szett (mert tulajdonképpen szettről van szó) két szilikon formából (egy piros duplaszivecskés + egy lila kisvirágos), nyalóka pálcikákból és egy kis füzetből áll. Utóbbit nagyképűen receptötleteknek tüntették fel a csomagoláson, a valóság azonban ennél némiképp egyszerűbb, pár tippet tartalmaz a csoki felolvasztásához és a formák használásához. Én sem mertem egyelőre nagyon variálni a nyalókát, sima csokinyalókákat készítettem, két tábla tejcsokiból. Virágos celofánba csomagoltam, piros raffiával átkötöttem, és húsvéti matricás cetliket gyártottam rájuk.

A csomagoláson, meg az egész nyalókán lenne még mit fejleszteni, és terveim szerint fogok is, viszont most is meglehetősen aranyos, apró ajándék lett belőle. Ami egy picit zavar, az a nyalóka pálcika rövidsége. Praktikusabb és mutatósabb lenne hosszabb pálcikával, pohárba lehetne állítani stb. Legközelebb nem az eredeti pálcikát fogom használni, úgy gondolom, működhet hurkapálcával is.
A matricák az Éva magazin húsvéti különszámához voltak csomagolva. Hangulatos egy kiadvány lett, de nem vagyok vele maradéktalanul elégedett, sokkal több kreatív, barkácsolós ötletet vártam tőle.
A húsvét másik -számomra- elengedhetetlen kelléke az otthoni kalács. Nálunk én vezettem be, három éve, tehát nem egy nagy múltú hagyományról van szó. ( A mi családunkban.)
Nagy volt az aggódás ma délelőtt, mert a fránya tészta csak nem akart megkelni, pedig már minden racionális ( pl.:meleg vizes lavór fölé helyezés) és irracionális (pl.:rimánkodás) taktikát bevetettem. Végül kissé meleg sütőbe raktam, úgy tűnt, ez picit javított a helyzeten. Nem vártam tovább, megfontam a kalácsokat, majd visszaraktam őket a sütőbe, még egy fél órácskára kelni.

Hát két ekkora böhömnagy kalácsot még nem láttam. Eszméletlenül megkeltek. Khm. Nos igen. Nem lettek kifejezetten szép, kecses kis darabok, de a lényeg a lényeg: MEGKELTEK. Majd meg is sültek. És roppant finomak lettek- utóbbi információ a két kis maradék tésztából készült cipócskának köszönhető. Íme a recept:
http://www.mindmegette.hu/fonott-foszlos-tejeskalacs.recept

Mi vár még rám a mai napon? Egy sós, valamint egy csokis aprósütemény előállítása, anyával közösen + tojásfestés, ami lehet, hogy későbbre tolódik (gyanítom, hogy így lesz).
Kagylófényű tojásfestéket vettem, remélem szépen sikerülnek majd a tojások.

Az Anya névnapja projekt

Anya névnapi ajándékát nagy-nagy gondolkodás előzte meg.
Az alapötlet az a Butlersben látott vászon kenyértartó volt, vidám, tavaszi színekben. Rögtön tudtam, hogy ebbe bizony valami színben harmonizáló süti dukál. Na mármost. Van nekem egy gyönyörűséges könyvem, az Édességek aranykönyve. Karácsonyra kaptam, számos ínycsiklandó desszert és sütemény receptjét találhatjuk meg benne. Ebből a könyvből választottam ki egy tortácska receptet, ami tulajdonképpen egy mezei muffinnak felel meg, az állaga viszont nagyon lágy, és a díszítése sem nevezhető szimplának.
A "tortácskák" tetejére a Szamos cukrászdában vettem virágokat, illetve a Spárban találtam Dr. Oetker cukorszórót, amiben szintén apró, színes virágok voltak. A muffinok tetejét megkentem a krémmel, nem törekedtem simaságra, úgy gondoltam, ha már úgyis kenni kell, nem pedig kinyomóval szépen elrendezni, akkor jobban fog mutatni, ha "rusztikusra" hagyom. A krém tetejére kerültek a virágocskák. A díszítésnek köszönhetően a sütik színe csodásan passzolt a kenyértartóhoz. Íme a végeredmény:

A megajándékozott örült neki, na meg a család többi tagja is. Két napig tartottak a sütik, a kenyértartó pedig éhesen ácsingózik valami újabb belevaló után, de én már levettem a kezem róla. :)