Nagy öröm, hogy eljött a várva-várt vakáció, még nagyobb öröm, hogy sikeresen túl vagyok a vizsgáimon és a 4. félévemen. Koncentrálhatok a fontos dolgokra, mint például: láblógatás, olvasgatás, sütés stb :)
A nagy melegben viszont kevésbé van kedvem a forró sütő mellett ácsorogni - vagy ha nekem még lenne is kedvem, az amúgy is meleg lakást nem a legjobb ötlet tovább melegíteni. Így aztán előtérbe kerülnek a sütés nélküli sütik. Bár ma nincs rekkenő hőség, most is sütés nélküli desszertet készítettem, apa névnapja okán. Tiramisut. A krém kevergetése közben megint rá kellett döbbennem, hogy kevés lágyabb és finomabb desszert-alapanyagot tudok elképzelni a mascarpone-nál...A tiramisut pikk-pakk össze lehet állítani, sok mély tál kell hozzá -
külön a tojásfehérjének és -sárgájának, tejszínnek. És a habverőt is
szépen tisztogatni kell közben. A tejszín általában egy lutri, nem árt
elmormolni egy-két imát, mielőtt hozzálátnánk a felveréséhez. A
babapiskóta mennyisége az, ami nekem mindig nagyságrendekkel nagyobb
lesz, mint a receptben ajánlott. A recept a Nélkülözhetetlen desszertek
című csodaszép könyvből való, ami mellesleg nemrégiben jócskán le volt
értékelve a Libriben. 
A kávéba, amibe a babapiskótákat mártogattam, némi konyak-aroma is került. A tetejét keserű "cicakakaóval" szórtam meg, ez a hűtőben szépen be fog sötétedni, valószínűleg meg is repedezik, ahogyan átnedvesedik a krémtől.
Remélem finom lett, majd este megtudjuk :)
U.i.: finom lett, főleg másnapra, hogy egy divatos kifejezéssel éljek: "összeértek az ízek". És a babapiskóta is jól megpuhult.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése