A Húsvét projekt

Alapvetően minden ünnepet nagyon szeretek, de nyugodtan kijelenthetem, hogy a Húsvét a szívem csücske. Nem tudom pontosan, hogy mi ennek az oka, de biztosan közrejátszik az is, hogy az idő egyre szebb, tavasziasabb (már amikor nem esik- de az eső is általában finom, meleg).
Előkerestem az apától begyűjtött régi, húsvéti képeslapokat, kiraktam őket a mágnestáblára. Valamint tojásokat és mindenféle húsvéti díszt is elrendezgettem a szobámban. Jó ez a készülődés, az ember közben rá tud hangolódni az ünnepre.
Mi az a család vagyunk, aki a névnapoktól kezdve, a Mikuláson át, a Húsvétig mindent megünnepel. Ez egy nagyon aranyos dolog, kifejezetten szeretem (kivéve: zh hetek, vizsgaidőszakok közepette). Húsvétkor jellemzően csokit ajándékozunk, illetve bejönnek a papírírószer termékek is és az elengedhetetlen fürdő-csodák.
Idén a Tchibo üzletek polcain megjelent egy szilikon nyalókakészítő forma. Azonnal le kellett rá csapnom, lelki szemeim előtt láttam, hogy a húsvéti ajándék-apróság problémája ezennel meg is oldódott. A nyalókakészítő-szett (mert tulajdonképpen szettről van szó) két szilikon formából (egy piros duplaszivecskés + egy lila kisvirágos), nyalóka pálcikákból és egy kis füzetből áll. Utóbbit nagyképűen receptötleteknek tüntették fel a csomagoláson, a valóság azonban ennél némiképp egyszerűbb, pár tippet tartalmaz a csoki felolvasztásához és a formák használásához. Én sem mertem egyelőre nagyon variálni a nyalókát, sima csokinyalókákat készítettem, két tábla tejcsokiból. Virágos celofánba csomagoltam, piros raffiával átkötöttem, és húsvéti matricás cetliket gyártottam rájuk.

A csomagoláson, meg az egész nyalókán lenne még mit fejleszteni, és terveim szerint fogok is, viszont most is meglehetősen aranyos, apró ajándék lett belőle. Ami egy picit zavar, az a nyalóka pálcika rövidsége. Praktikusabb és mutatósabb lenne hosszabb pálcikával, pohárba lehetne állítani stb. Legközelebb nem az eredeti pálcikát fogom használni, úgy gondolom, működhet hurkapálcával is.
A matricák az Éva magazin húsvéti különszámához voltak csomagolva. Hangulatos egy kiadvány lett, de nem vagyok vele maradéktalanul elégedett, sokkal több kreatív, barkácsolós ötletet vártam tőle.
A húsvét másik -számomra- elengedhetetlen kelléke az otthoni kalács. Nálunk én vezettem be, három éve, tehát nem egy nagy múltú hagyományról van szó. ( A mi családunkban.)
Nagy volt az aggódás ma délelőtt, mert a fránya tészta csak nem akart megkelni, pedig már minden racionális ( pl.:meleg vizes lavór fölé helyezés) és irracionális (pl.:rimánkodás) taktikát bevetettem. Végül kissé meleg sütőbe raktam, úgy tűnt, ez picit javított a helyzeten. Nem vártam tovább, megfontam a kalácsokat, majd visszaraktam őket a sütőbe, még egy fél órácskára kelni.

Hát két ekkora böhömnagy kalácsot még nem láttam. Eszméletlenül megkeltek. Khm. Nos igen. Nem lettek kifejezetten szép, kecses kis darabok, de a lényeg a lényeg: MEGKELTEK. Majd meg is sültek. És roppant finomak lettek- utóbbi információ a két kis maradék tésztából készült cipócskának köszönhető. Íme a recept:
http://www.mindmegette.hu/fonott-foszlos-tejeskalacs.recept

Mi vár még rám a mai napon? Egy sós, valamint egy csokis aprósütemény előállítása, anyával közösen + tojásfestés, ami lehet, hogy későbbre tolódik (gyanítom, hogy így lesz).
Kagylófényű tojásfestéket vettem, remélem szépen sikerülnek majd a tojások.

Az Anya névnapja projekt

Anya névnapi ajándékát nagy-nagy gondolkodás előzte meg.
Az alapötlet az a Butlersben látott vászon kenyértartó volt, vidám, tavaszi színekben. Rögtön tudtam, hogy ebbe bizony valami színben harmonizáló süti dukál. Na mármost. Van nekem egy gyönyörűséges könyvem, az Édességek aranykönyve. Karácsonyra kaptam, számos ínycsiklandó desszert és sütemény receptjét találhatjuk meg benne. Ebből a könyvből választottam ki egy tortácska receptet, ami tulajdonképpen egy mezei muffinnak felel meg, az állaga viszont nagyon lágy, és a díszítése sem nevezhető szimplának.
A "tortácskák" tetejére a Szamos cukrászdában vettem virágokat, illetve a Spárban találtam Dr. Oetker cukorszórót, amiben szintén apró, színes virágok voltak. A muffinok tetejét megkentem a krémmel, nem törekedtem simaságra, úgy gondoltam, ha már úgyis kenni kell, nem pedig kinyomóval szépen elrendezni, akkor jobban fog mutatni, ha "rusztikusra" hagyom. A krém tetejére kerültek a virágocskák. A díszítésnek köszönhetően a sütik színe csodásan passzolt a kenyértartóhoz. Íme a végeredmény:

A megajándékozott örült neki, na meg a család többi tagja is. Két napig tartottak a sütik, a kenyértartó pedig éhesen ácsingózik valami újabb belevaló után, de én már levettem a kezem róla. :)