2012. október 27., szombat

Ősz

A leghangulatosabb évszak. És a legszínesebb is. Na meg a legesősebb, de bentről nézve az is gyönyörű.
Olvasás, séta, avarillat, sütés-főzés, filmezés, kreatívkodás + egy doromboló macska. Idilli. A valóság gyakran jóval szürkébb, és a macska is inkább harap, karmol, mintsem hogy dorombolna, de azért adódik pár harmonikus pillanat, amikor a fentebb felsoroltak közül legalább kettő megvan.




2012. október 22., hétfő

Pótlás

Szánom-bánom bűnömet, nagyon régen írtam ide. Most következzen egy fotó-válogatás, az elmúlt időszak sütéseiből!
Pár recept részletesebb kifejtése várható.


Ez nem az összes, most ennyit találtam. Mind isteniek voltak.

2012. július 24., kedd

Összeöntős

Réges-régen Húsvétra kaptam a nagyszüleimtől egy muffin sütőt és egy muffin receptes könyvet. Talán ez adta a löketet a sütéshez. Eleinte kiválasztottam a receptet, összeírtam a hozzávalókat egy kis bevásárlólistára, majd elmentem, és beszereztem mindent, ami kellett. Most már ez másképp van. Megnézem, hogy mi van otthon, a könyvet már nem is igen használom. Az agyamban kétféleképpen csoportosítom a hozzávalókat: száraz és nedves összetevőkre. Ha mind a kettőből van otthon valami, nincs akadálya a tepsis sütiknek, muffinoknak. Pluszban elgondolkodom még az ízesítésen: gyümölcs, csoki, marcipán, aromák, fahéj stb.
Tehát ami kell, vagyis amiből én szoktam az összeöntős sütiket csinálni: tojás, natúr joghurt/ tejföl, kis olaj (elhagyható, nálam beidegződés), liszt +sütőpor. Ez az alap. Bele lehet önteni/nyomogatni/szórni az egyéb finomságokat. Ha az ember sok ilyesféle sütit csinált, tudja, milyen állagúnak kell lennie a tésztának. Képzeljük el, hogy a tésztánkat bele tudjuk-e kanalazni a muffin formába, el tudjuk-e oszlatni a tepsiben. Ugyanakkor természetesen nem lehet túl híg sem. Ha ezeket az apró kis csínyeket tudjuk, mindig varázsolhatunk friss sütit az asztalra, maximum 1-2 hozzávaló beszerzésével.
Az elmúlt napokban két ilyen összeöntős sütit csináltam, illetve 3-at, mert az egyiket kétszer készítettem el, az egyik alkalommal, amikor a nagyszülők jöttek vendégségbe.

Még egy tipp az összeöntős sütikhez: 15 percig ne nyissuk rájuk a sütőt, mert összeesnek. Ha ezt az egy alapszabályt betartjuk, sínen vagyunk, biztosak lehetünk benne, hogy sikerülni fog a sütink.

Összeöntős muffin, jelen esetben az ízesítés apróra vágott étcsoki volt, és a közepébe helyezett marcipán. (A képen látott muffinok tetejére még egy kanál tészta került.) Jól sikerült, a marcipán középen maradt, nem süllyedt le.
És kész is.




Összeöntős barackos süti- a képen is látszik, hogy még a barackot sem pucoltam meg, de nem is kell, a héj teljesen puha lesz. Piteformában készült, ez olyanná teszi, mintha valami összetettebb, "elegánsabb" süti lenne, mint amilyen valójában. Cukorral meghintettem a tetejét.
Villával teszteltem, hogy kész van-e.














2012. június 29., péntek

Mégis fűtsünk be egy kicsit

De ha már befűtünk, akkor valami olyasmivel tegyük, ami miatt megéri meghozni ezt az áldozatot. A sajtos pogácsa tökéletes választás. A nagypapám névnapjára készült.
 A recept, ami alapján elkészítettem:
http://www.nosalty.hu/recept/sajtos-pogacsa-ahogy-anyukam-csinalja

Természetesen a cím keltette fel a figyelmemet. Hiszen itt családi receptről van szó, azok pedig csak jók lehetnek. Nem is csalódtam: tökéletesen vannak kimérve a hozzávalók. Nekem általában több lisztre van szükségem a kinyújtós sütikhez, de itt egy grammal sem kellett több. A só mennyisége is tökéletes- sütöttem én már olyan pogácsát, aminek olyan íze volt, mint a sóliszt gyurmának.
Nem sajnáltam a reszelt sajtot a tetejéről.





Ez fél adag, a fotó készültekor a másik fele éppen sült.









Cili cicát (más néven: Bocika, más néven: Cecília, más néven: Cilumilu, más néven: stb) még idejében sikerült megállítani. Mondhatnám, hogy jó az ízlése, de a szomorú igazság az, hogy Cilike egészen egyszerűen nem válogatós, ráadásul most diétára van kényszerítve.

2012. június 27., szerda

U-SU-ISU-MISU-AMISU-RAMISU-IRAMISU-TIRAMISU




Nagy öröm, hogy eljött a várva-várt vakáció, még nagyobb öröm, hogy sikeresen túl vagyok a vizsgáimon és a 4. félévemen. Koncentrálhatok a fontos dolgokra, mint például: láblógatás, olvasgatás, sütés stb :)
A nagy melegben viszont kevésbé van kedvem a forró sütő mellett ácsorogni - vagy ha nekem még lenne is kedvem, az amúgy is meleg lakást nem a legjobb ötlet tovább melegíteni. Így aztán előtérbe kerülnek a sütés nélküli sütik. Bár ma nincs rekkenő hőség, most is sütés nélküli desszertet készítettem, apa névnapja okán. Tiramisut. A krém kevergetése közben megint rá kellett döbbennem, hogy kevés lágyabb és finomabb desszert-alapanyagot tudok elképzelni a mascarpone-nál...A tiramisut pikk-pakk össze lehet állítani, sok mély tál kell hozzá - külön a tojásfehérjének és -sárgájának, tejszínnek. És a habverőt is szépen tisztogatni kell közben. A tejszín általában egy lutri, nem árt elmormolni egy-két imát, mielőtt hozzálátnánk a felveréséhez. A babapiskóta mennyisége az, ami nekem mindig nagyságrendekkel nagyobb lesz, mint a receptben ajánlott. A recept a Nélkülözhetetlen desszertek című csodaszép könyvből való, ami mellesleg nemrégiben jócskán le volt értékelve a Libriben.


 A kávéba, amibe a babapiskótákat mártogattam, némi konyak-aroma is került. A tetejét keserű "cicakakaóval" szórtam meg, ez a hűtőben szépen be fog sötétedni, valószínűleg meg is repedezik, ahogyan átnedvesedik a krémtől.
Remélem finom lett, majd este megtudjuk :)


U.i.: finom lett, főleg másnapra, hogy egy divatos kifejezéssel éljek: "összeértek az ízek". És a babapiskóta is jól megpuhult.

2012. május 27., vasárnap

Pénteki pite

A pénteki pite pénteken elfogyott (meg kellett kóstolnunk, hogy hogyan sikerült, mégsem lehet a szombaton érkező vendégek elé rosszat kitenni!), így szombaton újrasütésre került sor. A szombati szerintem sokkal jobban sikerült, a tésztából nagyobbat ráhagytam a piteforma oldalára, hiszen a sütés előtti hűtés ellenére is azért jelentősen zsugorodik a tészta. Ráadásul a szombatinak már a szélét is kockásan díszítettem (bevagdostam a szélét, és minden 2-at behajtottam, a forma belseje felé).
Mindenesetre ezek a pénteki, tökéletlenebb, de hasonlóan finom változatról készült képek. Az első képen látszik, hogy a tészta már megsült, amikor az almát el kellett rendezni rajta. (ki is kellet hűlnie a tésztának!) A 2. képen kész az egész pite, megsült rajta a tejszínes-cukros, tojásos öntet is.

Ennél praktikusabb dolgot pedig jelenleg el sem tudok képzelni, mint ez a kerámia pitesúly, a rizzsel való szórakozás után...Pitekészítőknek kötelezően ajánlott darab!

2012. május 5., szombat

Citromos süti

Pontosabban: görög citromos süti.
A recept a Nők lapjában sütő-főző Bereznay Tamás Süteményeskönyvéből való. Rendkívül egyszerű elkészíteni, és nagyon-nagyon finom. A tésztája joghurtos, ami már önmagában elég is lenne a boldogsághoz, mindez azonban búzadarával és citrommal kiegészítve- mennyei.
Lássuk azt a receptet!
Hozzávalók:
  • 1 citrom reszelt héja
  • 3 egész tojás
  • 3 dl joghurt
  • 40 dkg cukor
  • 2 kk sütőpor (én általában többet használok)
  • 12 dkg búzadara
  • 20 dkg liszt
  • csipet só
A sziruphoz (bizony, az is van ám!)
  • 1 dl víz
  • 15 dkg cukor
  • 3 citrom (leve és héja)
Egy tálban összekeverjük a 3 tojást a joghurttal, valamint a citromhéjjal. A másik tálban összekeverjük a sütőporral elkevert lisztet a búzadarával, cukorral és a csipet sóval.
Összedolgozzuk a két tál tartalmát, majd kikent tepsibe töltjük a tésztát. A tepsi méretét a tészta mennyisége alapján meg tudjuk határozni- nem kell, hogy vastagon legyen benne a tészta, hiszen a sütőportól úgyis szépen feljön majd. Előmelegített sütőben kb. 180 fokon, 50 percig sütjük. Kész a süti, ha a teteje szép barna, és átment a szurkálós teszten.
A szirup hozzávalóit összefőzzük, nem túl erős lángon, picit gyöngyözve, majd a megsült süti tetejét még azon melegében villával megszurkáljuk, és nyakon öntjük a sziruppal.
A tepsiben hagyjuk kihűlni. Ízlés szerinti formára vágjuk.
Én ma anyák napja alkalmából készítettem el, így azt gondoltam, hogy szebb lesz, ha pogácsaszaggatóval köröket vágok ki belőle. Nekem nagyon tetszik a végeredmény, a többieknek meg nagyon ízlik. Hozzá kell tennem azonban, hogy a pogácsaszaggatóval történő felvágás miatt sok a maradék tészta a tepsiben, de rá se rántsunk, a szabálytalan külalak senkit sem tart vissza az elfogyasztásuktól ;)
Végezetül egy címében stílusos zene hétvégi lazuláshoz, sütögetéshez: