Ősz

A leghangulatosabb évszak. És a legszínesebb is. Na meg a legesősebb, de bentről nézve az is gyönyörű.
Olvasás, séta, avarillat, sütés-főzés, filmezés, kreatívkodás + egy doromboló macska. Idilli. A valóság gyakran jóval szürkébb, és a macska is inkább harap, karmol, mintsem hogy dorombolna, de azért adódik pár harmonikus pillanat, amikor a fentebb felsoroltak közül legalább kettő megvan.

U-SU-ISU-MISU-AMISU-RAMISU-IRAMISU-TIRAMISU

Nagy öröm, hogy eljött a várva-várt vakáció, még nagyobb öröm, hogy sikeresen túl vagyok a vizsgáimon és a 4. félévemen. Koncentrálhatok a fontos dolgokra, mint például: láblógatás, olvasgatás, sütés stb :)
A nagy melegben viszont kevésbé van kedvem a forró sütő mellett ácsorogni - vagy ha nekem még lenne is kedvem, az amúgy is meleg lakást nem a legjobb ötlet tovább melegíteni. Így aztán előtérbe kerülnek a sütés nélküli sütik. Bár ma nincs rekkenő hőség, most is sütés nélküli desszertet készítettem, apa névnapja okán. Tiramisut. A krém kevergetése közben megint rá kellett döbbennem, hogy kevés lágyabb és finomabb desszert-alapanyagot tudok elképzelni a mascarpone-nál...A tiramisut pikk-pakk össze lehet állítani, sok mély tál kell hozzá - külön a tojásfehérjének és -sárgájának, tejszínnek. És a habverőt is szépen tisztogatni kell közben. A tejszín általában egy lutri, nem árt elmormolni egy-két imát, mielőtt hozzálátnánk a felveréséhez. A babapiskóta mennyisége az, ami nekem mindig nagyságrendekkel nagyobb lesz, mint a receptben ajánlott. A recept a Nélkülözhetetlen desszertek című csodaszép könyvből való, ami mellesleg nemrégiben jócskán le volt értékelve a Libriben.

 A kávéba, amibe a babapiskótákat mártogattam, némi konyak-aroma is került. A tetejét keserű "cicakakaóval" szórtam meg, ez a hűtőben szépen be fog sötétedni, valószínűleg meg is repedezik, ahogyan átnedvesedik a krémtől.
Remélem finom lett, majd este megtudjuk :)


U.i.: finom lett, főleg másnapra, hogy egy divatos kifejezéssel éljek: "összeértek az ízek". És a babapiskóta is jól megpuhult.

Pénteki pite

A pénteki pite pénteken elfogyott (meg kellett kóstolnunk, hogy hogyan sikerült, mégsem lehet a szombaton érkező vendégek elé rosszat kitenni!), így szombaton újrasütésre került sor. A szombati szerintem sokkal jobban sikerült, a tésztából nagyobbat ráhagytam a piteforma oldalára, hiszen a sütés előtti hűtés ellenére is azért jelentősen zsugorodik a tészta. Ráadásul a szombatinak már a szélét is kockásan díszítettem (bevagdostam a szélét, és minden 2-at behajtottam, a forma belseje felé).
Mindenesetre ezek a pénteki, tökéletlenebb, de hasonlóan finom változatról készült képek. Az első képen látszik, hogy a tészta már megsült, amikor az almát el kellett rendezni rajta. (ki is kellet hűlnie a tésztának!) A 2. képen kész az egész pite, megsült rajta a tejszínes-cukros, tojásos öntet is.

Ennél praktikusabb dolgot pedig jelenleg el sem tudok képzelni, mint ez a kerámia pitesúly, a rizzsel való szórakozás után...Pitekészítőknek kötelezően ajánlott darab!

Citromos süti

Pontosabban: görög citromos süti.
A recept a Nők lapjában sütő-főző Bereznay Tamás Süteményeskönyvéből való. Rendkívül egyszerű elkészíteni, és nagyon-nagyon finom. A tésztája joghurtos, ami már önmagában elég is lenne a boldogsághoz, mindez azonban búzadarával és citrommal kiegészítve- mennyei.
Lássuk azt a receptet!
Hozzávalók:

• 1 citrom reszelt héja
• 3 egész tojás
• 3 dl joghurt
• 40 dkg cukor
• 2 kk sütőpor (én általában többet használok)
• 12 dkg búzadara
• 20 dkg liszt
• csipet só

A sziruphoz (bizony, az is van ám!)

• 1 dl víz
• 15 dkg cukor
• 3 citrom (leve és héja)

Egy tálban összekeverjük a 3 tojást a joghurttal, valamint a citromhéjjal. A másik tálban összekeverjük a sütőporral elkevert lisztet a búzadarával, cukorral és a csipet sóval.
Összedolgozzuk a két tál tartalmát, majd kikent tepsibe töltjük a tésztát. A tepsi méretét a tészta mennyisége alapján meg tudjuk határozni- nem kell, hogy vastagon legyen benne a tészta, hiszen a sütőportól úgyis szépen feljön majd. Előmelegített sütőben kb. 180 fokon, 50 percig sütjük. Kész a süti, ha a teteje szép barna, és átment a szurkálós teszten.
A szirup hozzávalóit összefőzzük, nem túl erős lángon, picit gyöngyözve, majd a megsült süti tetejét még azon melegében villával megszurkáljuk, és nyakon öntjük a sziruppal.
A tepsiben hagyjuk kihűlni. Ízlés szerinti formára vágjuk.
Én ma anyák napja alkalmából készítettem el, így azt gondoltam, hogy szebb lesz, ha pogácsaszaggatóval köröket vágok ki belőle. Nekem nagyon tetszik a végeredmény, a többieknek meg nagyon ízlik. Hozzá kell tennem azonban, hogy a pogácsaszaggatóval történő felvágás miatt sok a maradék tészta a tepsiben, de rá se rántsunk, a szabálytalan külalak senkit sem tart vissza az elfogyasztásuktól ;)

Végezetül egy címében stílusos zene hétvégi lazuláshoz, sütögetéshez: