Alapvetően minden ünnepet nagyon szeretek, de nyugodtan kijelenthetem, hogy a Húsvét a szívem csücske. Nem tudom pontosan, hogy mi ennek az oka, de biztosan közrejátszik az is, hogy az idő egyre szebb, tavasziasabb (már amikor nem esik- de az eső is általában finom, meleg).
Előkerestem az apától begyűjtött régi, húsvéti képeslapokat, kiraktam őket a mágnestáblára. Valamint tojásokat és mindenféle húsvéti díszt is elrendezgettem a szobámban. Jó ez a készülődés, az ember közben rá tud hangolódni az ünnepre.
Mi az a család vagyunk, aki a névnapoktól kezdve, a Mikuláson át, a Húsvétig mindent megünnepel. Ez egy nagyon aranyos dolog, kifejezetten szeretem (kivéve: zh hetek, vizsgaidőszakok közepette). Húsvétkor jellemzően csokit ajándékozunk, illetve bejönnek a papírírószer termékek is és az elengedhetetlen fürdő-csodák.
Idén a Tchibo üzletek polcain megjelent egy szilikon nyalókakészítő forma. Azonnal le kellett rá csapnom, lelki szemeim előtt láttam, hogy a húsvéti ajándék-apróság problémája ezennel meg is oldódott. A nyalókakészítő-szett (mert tulajdonképpen szettről van szó) két szilikon formából (egy piros duplaszivecskés + egy lila kisvirágos), nyalóka pálcikákból és egy kis füzetből áll. Utóbbit nagyképűen receptötleteknek tüntették fel a csomagoláson, a valóság azonban ennél némiképp egyszerűbb, pár tippet tartalmaz a csoki felolvasztásához és a formák használásához. Én sem mertem egyelőre nagyon variálni a nyalókát, sima csokinyalókákat készítettem, két tábla tejcsokiból. Virágos celofánba csomagoltam, piros raffiával átkötöttem, és húsvéti matricás cetliket gyártottam rájuk.
A csomagoláson, meg az egész nyalókán lenne még mit fejleszteni, és terveim szerint fogok is, viszont most is meglehetősen aranyos, apró ajándék lett belőle. Ami egy picit zavar, az a nyalóka pálcika rövidsége. Praktikusabb és mutatósabb lenne hosszabb pálcikával, pohárba lehetne állítani stb. Legközelebb nem az eredeti pálcikát fogom használni, úgy gondolom, működhet hurkapálcával is.
A matricák az Éva magazin húsvéti különszámához voltak csomagolva. Hangulatos egy kiadvány lett, de nem vagyok vele maradéktalanul elégedett, sokkal több kreatív, barkácsolós ötletet vártam tőle.
A húsvét másik -számomra- elengedhetetlen kelléke az otthoni kalács. Nálunk én vezettem be, három éve, tehát nem egy nagy múltú hagyományról van szó. ( A mi családunkban.)
Nagy volt az aggódás ma délelőtt, mert a fránya tészta csak nem akart megkelni, pedig már minden racionális ( pl.:meleg vizes lavór fölé helyezés) és irracionális (pl.:rimánkodás) taktikát bevetettem. Végül kissé meleg sütőbe raktam, úgy tűnt, ez picit javított a helyzeten. Nem vártam tovább, megfontam a kalácsokat, majd visszaraktam őket a sütőbe, még egy fél órácskára kelni.
Hát két ekkora böhömnagy kalácsot még nem láttam. Eszméletlenül megkeltek. Khm. Nos igen. Nem lettek kifejezetten szép, kecses kis darabok, de a lényeg a lényeg: MEGKELTEK. Majd meg is sültek. És roppant finomak lettek- utóbbi információ a két kis maradék tésztából készült cipócskának köszönhető. Íme a recept:
http://www.mindmegette.hu/fonott-foszlos-tejeskalacs.recept
Mi vár még rám a mai napon? Egy sós, valamint egy csokis aprósütemény előállítása, anyával közösen + tojásfestés, ami lehet, hogy későbbre tolódik (gyanítom, hogy így lesz).
Kagylófényű tojásfestéket vettem, remélem szépen sikerülnek majd a tojások.
